Lassan egy éve már, hogy nem tarthatunk személyes jelenléttel kóruspróbákat. Az évnyitó előtti időkben a helyzet engedett némi szabad téri próbát, de ezt a pár alkalmat leszámítva sem a helyzet sem az időjárás nem tette ezt lehetővé.
Nagyon hirtelen volt a váltás. Egyik héten még a Puccini koncertre készültünk, szólampróba időpontokat egyeztettünk, majd hirtelen minden törölve lett. Valahogy alkalmazkodni kellett a kialakult állapothoz. Mindenki reménykedett, hogy a helyzet nem fog nagyon elhúzódni és a koncertet pár hónappal később lehet majd tartani. A köztes időben pedig jó lenne nem elfelejteni az eddig megtanultakat, esetleg megtanulni a hiányzó tételeket.
Szinte természetes volt, hogy online kell próbálni, de a kivitelezést még pontosítani kellett. Első alkalommal Györgyivel és Anikóval próbáltunk próbálni. Sajnos, mint várható volt, nem voltunk szinkronban, tehát sem szólampróbákat, sem teljes kóruspróbát online nem lehet tartani. De egyszemélyes próbákat lehet.
Április óta szinte minden kedden délután másfél órát próbáltam Györgyivel. Bár másra kell figyelni, teljesen más az élmény, mint egy kóruspróbán, úgy érzem ez idő alatt rengeteget fejlődtem. Zeneiskolába nem jártam, alsóban megtanultam szolmizálni, de utána énekórákon leginkább zenetörténetet tanultunk. A műveket hallás után tanulom, és éneklés közben szeretem hallani a szólamomat, legalább tanulás közben. Ezzel szemben egy online próba kicsit másképp nézett ki.
Először is kezdetben nem volt nálam semelyik papír alapú kottám sem, mivel mindet benn hagytam a próbateremben. (Bevallom őszintén, tekintve a tenor szólam mennyiségét a Puccini művekben – kevesebb, mint száz ütem, aminek több mint a fele a Zümmögő kórus – tavaly tavasszal plusz nyelvórákra is jelentkeztem, csütörtökre is, így csak az összpróbák utáni szólampróbákra terveztem járni. Hogy ne kelljen ezeket is cipelni a nyelvkönyvvel együtt, ésszerűnek tűnt a szekrényben tárolni). Szerencsére gyakorló kották voltak nálam elektronikusan, meg Györgyi is rengeteget küldött, szolmizált tenor szólammal, MuseScore verzióban is, hogy hallgathassam. Úgyhogy már csak egy jegyzetfüzet kellett, amibe felírhattam, ha az adott műben valamelyik ütemhez volt valamilyen megjegyzés. A kottáim visszaszerzése után ezeket szépen átvezettem a kottákra. Természetesen előnye is van az elektronikus kottáknak: elég, ha nálam van a laptop, ahhoz, hogy próbáljunk, nem kell a rengeteg kottát mindenhova magammal vinni.
A másik fontos különbség, hogy miután Györgyi elénekli a megtanulandó dallamot, azt egyedül éneklem vissza. Nem tudok másokhoz igazodni, ha bizonytalan lennék itt-ott. Cserébe viszont a többi szólam se zavar tanulás közben. De hogyan is zajlik egy ilyen próba? Már a próba előtt elkezdek készülni. Természetesen kicsit beéneklek. Meghallgatom az előző alkalommal tanult műveket, dudorászom is. (Nem csak a próba előtt, hanem szinte mindig. Néha már a férjem is ezeket dudorássza)
A próbák során a műveket először szolmizálva nézzük át, majd amikor már biztosabb vagyok a dallamban, rátesszük a szöveget is (általában nem az első alkalommal). Azért, hogy kicsit legyen kórus hangulata is, amikor már egész jól megy, a YouTube-on található felvételekkel is összeéneklem. Valamint a MuseScore-on bekapcsolom a többi szólamot is, és úgy hallgatom, éneklem. Remélem mostmár nem kell olyan sokáig várni, hogy élőben hallhassam a többi szólamot is, és kiderüljön, a tanultakra mennyire emlékszem.
A leírásból nem biztos, hogy kiderült, de egy-egy mű megtanulása nem mindig megy simán. Bizonyos hangközök néha nagyon nem akarnak sikerülni. Még kezdetben az egyik alkalommal a m-f nagyon nem akart összejönni. Egymás után több műben sem. Én már föladtam volna, sőt, azt hittem Györgyi is mindjárt kijelenti, hogy hagyjuk az egészet, se hangom, se hallásom, ilyen egyszerű lépést bárki ki tud énekelni, keressek valami más hobbit. De szerencsére nem ez történt. Györgyi nagyon türelmesen megmutatta újra és újra, amíg kellőképp belement a fülembe, és aztán tényleg sikerült jól elénekelnem. Azóta ennyire emlékezetesen rossz napom nem volt, bár még mindig vannak többször elpróbálandó hangközök, néha a m-f is visszatér, de jóval kevesebb próbálkozás kell már, hogy meglegyen a dallam. Amelyik művet meg nagyon bizonytalannak érzem, azt nagyon sokszor hallgatom meg a két próba közti időben, hogy jobban megragadjon a dallam.
Aki meg tudja oldani, hogy heti 1-1,5 órát próbáljon, annak nagyon javaslom az online próbát, az enyémeket nagyon élvezem. És pár hete elkezdtünk a Carmina Buranara készülni J.
Végezetül szeretném megköszönni Györgyinek a rendszeres próbákat, valamint a sok segítségét és türelmét.
Judi